one.year.later

csinaljuk azt, hogy egy evre eltuntem. done.

szoval azota beleszoktam a "pesti letbe", megtapasztaltam milyen az, amikor a tomegben a buszon ellopjak a taskadbol a tarcad es _senki_ sem jelzi mindezt. aztan megjartam ennek koszonhetoen ketszer is a nagyon kellemes s baratsagos jozsefvarosi rendorkapitanysagot, ahol rajottem, hogy az adminisztracios papirmania szele oket is megcsapta, meghozza nem is kicsit.

edesapam halalaval azota nem sikerult jobban megbaratkoznom, a mai napig nem tudom elfogadni, hogy normalis dolog egy egeszseges, eleteros embernek csak ugy, 52 evesen meghalnia. nekem ez tul sok igy. almaimban a fater egyebkent mindig rendben van, es remekul, mosolyognak a muterrel. szep hazugsag az egesz, tudat alatt mindig boldogok. jah, es mar ketszer is pestre koltoztek almomban, ami haladas ahhoz kepest, hogy az otthon a fejemben mindig is az otthon-otthont takarta, meghozza azt a hazat, ahol laktam 22 evig, meg felujitas elott (az uj, pompazatos nagyon modernseggel alvas kozben meg sosem talalkoztam). szoval ez is azt jelzi, hogy valamennyire kezdem megszokni, hogy nem nyiregyi vagyok, csak voltam. nem lennek ujra, noha pest szaksz, tekintve, hogy hugy- es szarszagtol buzlik az orstol kezdve a dunaig minden resze.

a mostani tanitvanyaimmal nagyon boldog vagyok, szivesen tartom az orakat, szivesen is keszulok rajuk, es meg sosem fordult meg a fejemben, hogy 'i gotta work... what a drag.' ez szerintem egesz jo jel.

nemikepp hianyzik az, hogy nem sok ember van korulottem, akikkel tudnek kulterkodni, meg nagyon rossz vicceken nagyon nagyokat rohogni, de majd talan ez is valtozik. addig meg elszorakoztatom magam, ahogy eddig is. ilyen szempontbol a fosulis evek hihetetlenul hianyoznak, azokra az esztendokre mindig szivesen emlekszem majd vissza, hiszen akkor sok dolgom nem volt a tanulason es a core-ral valo egyuttlevesen kivul. meg roplapdazni is lehetett, mindennek tetejebe. kul.

februarban meretes vehemenciaval elkezdtem a spanyoltanulast, ami azota alabbhagyott. de kedvem nem csugged, csak a motivaciom lassult be. de majd.

a tavalyi 2 halaleset (papa decemberben ment el) utan gondoltam, hogy majd nyugi lesz a csaladban, es majd jarok haza anyukamhoz es a tesomhoz, amikor csak tudok, deeee.... nem! anyu nyar elejen elkezdett fogyni, azota meg szarabbul erzi magat, es mondhatni, hogy husz-harminc ev szopas es a tavalyi ev stressze betett neki rendesen. szoval most az van, hogy szurkolunk, nehogy o is meghaljon otveniksz evesen. kicsit kurvara elegem van mar a temetesekbol.

ja, meg a koltozesekbol is. tavaly 3x sikerult vegigcsinalni, november ota viszont egyutt lakunk a sunnyogo sunikevel, es babszulunk, amikor csak tudunk. szerencsere ez pont a nekem valo kapcsolat, ahol mindent meg lehet beszelni a masikkal, illetve a masik elturi, hogy ilyen uberfaszom szemelyiseget orokoltem apamtol. mert azert be kell vallani, hogy tunemeny vagyok, de neha elviselhetetlenul hisztis. es nem csak annyira, mint minden atlagos no.

holnap pedig megyek vegre vidor fesztivalra, meg talalkozom egy-ket jobarattal, remelem az majd segit egy kicsit a zenhullam megrezgeteseben.

it's been awhile

since i knew what was right and what was wrong. though the whole world is full of colors, full of lights, some things never change. some things remain black, white, unchanged and unchangeable.
i have tolerated enough, i had it all, it proved itself to be too much. so thanks for coming.

things and people never change.

strings attached

az eletben az osszes human kontakt olyan, mint a cipofuzo. megkotod szorosra, akkor remekul mukodik, bar neha jobban szorit, mint kene. aztan persze meglazul. meg ralepsz. meg kikotodik. vagy elszakad. vagy elhagyod egy darabjat. de olyanrol meg senki sem hallott, hogy elhagytad a cipofuzod.
remek sok es sok remek dolog nem tortent velem az utobbiakban. elkoltoztem, most kiprobalhatom a szobaberlok eletet. so far so good, de azt ugye mindenki tudja, hogy ami 2< tobb emberrol szol, mar alapbol problemas, mert ket totalisan azonos ember nem letezik. szoval problemakra itt is lehet szamitani.
a bekaven az emberek meg mindig nem jofejek. vagy tul jofejek, es ha megbeszeljuk a megalloban, hogy a buszok nem jarnak menetrend szerint (szurprajz), akkor utana azt hiszi a masik, hogy majd a busz megerkezte, ill. felszallas utana tovabbra is folytatnunk kene a bajcsevelyt. hat nem.
voltam allasborzen tegnap + -elott (nem plusz minusz elott, hanem tegnap es tegnapelott... a plusz minusz elott az nulla, tehat tegnap. azaz tegnap tegnap, aminek nincs ertelme, mert nem vagyunk kinaiak es nem ismeteljuk a szavainkat). jut eszembe kinai, beszelgettem egy kinai lanykaval, hevel (he volt a keresztneve), es annyira halas volt, miutan kijavitottam a cv-jet, hogy kaptam erte ket puszit. persze ez egy formalis esemenyen so-so furcsan vette ki magat, de azert sztorinak pont jo. talalkoztam olyan 21 evessel is, akinek tobb volt az elvarasa a leendo fonokevel szemben, mint ugy amblokk az eleteben. jahogy en kerek elnezest, de te meg loszart sem tudsz az eletrol. pedig csak ket ev valaszt el minket... meg vagy egy evtizednyi elettapasztalat.
valaki mondja meg, hogy a panelban hogy lehet megszokni az azonositatlan eredetu hangokat. valahogy nem hagy nyugodni, hogy kop-kop, krrr-krrr, brrrrrrrr, gr. es allandoan. es mindenhonnan.
olvastam remeket, beckett rulz: nyisd ki az ablakot / minek? / hadd halljam a tengert / nem fogod hallani / ha kinyitod az ablakot, akkor sem? / nem / akkor mi ertelme kinyitni? / semmi / (vadul) akkor nyisd ki
ertitek. viszont a great gatsby egesz erdekes volt, mondhatni light, plane faulkner vagy a legyek ura utan. utobbiban annyi eroszakrol olvastam, hogy egy rovid idore kiabrandultam a gyermeki artatlansag eszmenyebol.
es igen, tudlak ki vagy, voila. koszi a komment. es re-udv, aranyos volt a postod is.

most tulsok folosleges dolog jar a fejemben, szoval ezt nem ide. sweeney todd viszont kulos, erre megint ra kellett jonnom. ja es hogy a legundoritobb dolgok top3-ja eddig, amit pesten lattam:
1. lomtalanitas a belvarosban
2. srac korlatnak tamaszkodva, hanyas kozben, hetkoznap du. 2-kor (ors)
3. 18 szarkupac 4 sarok megtetele alatt (szinten 8. ker)
lenne meg par ilyen, de leave it.

sunmokuss

ez az a post, amikor nem tudok elaludni, mert az jar a fejemben, hogy mit kene a blogomba irni. tehat most irok a blogomba ahelyett, hogy aludnek.
van egy olyan temakor, amit mar reg kozze akartam tenni, kb. azzal a cimmel, hogy pest vs. nyiregy (oder barmely masik varos magyarorszagon, gondolom). vannak olyan dolgok errefele, amelyekkel nem nagyon lehet masutt talalkozni. ott van peldaul a szamomra tobbszoros meghokkenest es racsodalkozast okozo jelenseg, amikor a jozsef utcaban reggel nem egy es nem ket helyen hypos viztol tocsog a jarda, ugyanis igy takaritjak az ott elok az elottuk levo kozteruletet az emberi es allati eredetu piszoktol. ez meg rendben is van, csak a gondolatmenetem egy kicsit tovabbment, es ott lyukadtam ki, hogyha a szettaposott szarra raontik a vodor hypos vizet, akkor elvileg a szarbol jol kiolodnek a bakteriumok, ergo higienikus urulek eloallitasarol is beszelhetnenk akar. persze ennek sincs tobb haszna, mint megannyi betegseget okozo testverenek, de megnyugtato a tudat, ha netalan tan jardatakaritas utan lepnek bele egy jo adag kakiba, akkor mar nem kellene aggodnom amiatt, hogy a cipom szaros lett. bar abban csak remenykedni lehet, hogy a hypo a szagot is kioli, nemcsak a bacikat.
a masik, hogy nem telik el ugy het, hogy fenyes nappal ne lassak embert a buszon reszegen, avagy sorrel a kezeben. mifelenk nem szokas a tomegkozlekedesen italozni, kerem. nalunk erre megvannak a helyek, pulttal, padokkal, arlistaval, telehanyt mellekhelyseggel meg minden. csak az a kerdes, hogy mi oka van az embernek reggel fel tizkor sorozni vagy hogy miert kell a feles uveget a villanypoznak reseibe rakosgatni. akkor mar eldobom a picsaba vagy valami, nem? meg delutan matt reszegen hazatamolyogni, az milyen? nalunk csak a hajlektalanok maszkalnak ittasan az utcan, akinek sikerul napkozben berugnia, az otthon kialussza (vagy veri a nejet, de akkor sem masok elott teszi ezt).
jah, meg az ordibalo focidrukkerek nem korlatozodnak le a stadionok kornyekere, hanem ott vannak _mindenutt_. meg itt, az isten hata mogotti keruletben is lehet hallani este tizkor, hogy igy emteka, meg ugy homoszekszualis. utobbi lehet nem egy focihimnusz resze. bar itt mar ki tudja...
ami megnyugtato (idezojel), hogy itt is ugyanugy nem okosak a nyugdijasok (ertsd ez alatt azt, hogy a tomegkozlekedest meg mindig nem hasznaljak okosan), meg mindig mindenki az ajtoban all meg a buszon / metron / villamoson, mert hogy mindjart leszall (persze, hat megallo mulva mindjart). meg itt is vannak kedves emberek, meg nemkedvesek. viszont sokabbak, es azt annyira nem szeretem.
akartam meg irni olyat is, hogy itthon mi a helyzet, marmint az uj otthonomban, meg lett volna egy remek es tanulsagokkal szepen atszott tortenetem arrol, hogy miert ne koltozzon ossze senki az anyosaval, de valahogy elment a kedvem az egesz sztori leirasatol. orulok, hogy az mar a mult.
a tanitas megvan, a ket ceges csoportommal igencsak elvezetesek az orak, en vagyok a "csinos, fiatal tanitoneni", akinek mar ajandekoztak pendrajvot, meg mindig adnak neki kavet, meg megkerdik tole, hogy hogy van. volt mar helyettesitesem a rakoskereszturi nyelvsuliban, es azt is nagyon elveztem, tovabba van egy 8 eves kislany tanitvanyom is, aki mar nagyon szeret es ragaszkodik hozzam. a nagyobbik, 18 eves tanitvanyommal meg mindig nehez a helyzet, es lehet o lesz az elso ember, akinek feladom a tanitasat, mert igy ezt nem lehet csinalni (ha kerdez a tanar, valaszol a diak, meg akkor is, ha nem tudja a dolgokat, nem?). a masik 18 eves leanyzonak harmas lett az irasbeli erettsegije, de ennek orulunk, es szeretjuk ot is tanitani. jah, meg a heten beallt egy 15 eves srac is a tanoncok soraiba, kis tunder a gyerek, es meg tud is angolul. a szombati csoportommal is elvagyok, szal munkailag mondhatni egesz szepen beilleszkedtem a kornyeken.
anyummal talalkoztam tegnap, meg elotte valamikor nemreg jottek apuval, feltoltottek a spajzot, meg hoztak nekem ezt meg azt. mostmar van sok befottunk meg krumplink meg szolonk meg almank. neha lehetne tobb anyukam itt, avagy anyukam lehetne itt tobbszor, mert rossz nelkule. nem mintha nagyon anyas lennek, de jo lenne kibeszelni magambol a dolgokat, es nem csak megprobalni kisetalni azokat fel ora / egy ora alatt. a baratokrol meg mar nem is akarok inkabb beszelni, szinte mar elfelejtettem, milyen az, amikor beulok valakivel sorozni valahova, avagy elmegyunk teazni, vagy valaki kijon hozzank, es itt alszik. jo lenne tobbet otthon lenni. ezt a helyet szerintem sosem fogom annak nevezni. noha tudom, hogy mar ide tartozom, es csucsok nelkul nem is akarnek sehol sem lenni, megis.
van viszont mar remek 60 literes kukam, meg 26 centis tepsim, meg tudok mosni egyedul, meg rendmanias vagyok, es ezt be is bizonyitom nap mint nap (noha ma sorba raktam a fuszereket, es csodak csodajara nincsenek abc-sorrendben), meg jarok ropire a keruletben es faj tole a vallam. meg keves torolkozot hoztam magammal, de majd gyujtjuk a pontokat, es akkor veszek kedvezmenyesen. meg megint lesz egyetem pentekenkent, es utana vizsgaidoszak es fuj. sot fujabb, mert mar nem is akarom csinalni, de muszaj.
szal az elet szep, es jo dontes volt a koltozes, viszont mint mindennek, ennek is vannak hatulutoi. no de ettol kerek a vilag. meg a fanktol es a gondor hajtol, de attol nagyon.
jo lenne tobbszor hazamenni – de nem lehet.

same ol', same ol'

a helyzet keleten valtozatlan. a szo szoros, teljes es fojtogato ertelmeben. rajottem, hogy ez konkretan pont nem hianyzik. minden mas igen. nyiregynek meg a szaga is mas.

a tanitas bejott, sokmindennek talalom, de farasztonak pont nem, es ez jo. sot, izgalmas, tele van kihivasokkal, (siker)elmenyekkel, jo kedvvel, hahotakkal, oszinte mosolyokkal. es a legjobb az, mikor azt mondjak, hogy ok mar masnal nem is akarnak tanulni, csak nalad. ilyenkor dagad a maj es tulcsordul a sziv. a ket het tanitas meg azt is elfeledtette velem, hogy napi 3-4 orakat sikerult normalisan aludnom, a tobbi vagy ertelmetlen es remiszto almok kuszasaga, vagy a szokasos forgolodas-morgolodas volt. mert ugye az a szunyog pont a te fejed felett koroz unos-untalan. es bizz bizz, de nem a jofajta.

a nyifnyafbol nyimnyam lett, ez mar egy fokkal jobb. mondhatnam, hogy ez mar reg nem az, ami volt, de ez igy nem teljesen igaz. en meg nagyon is emlekszem arra, hogy milyen volt, es tudom, hogy lesz is meg. csak akarni kell.

tartja oket a pikszelkohezio.

az ugy volt, hogy lement a tabor, fokent. meg most keresem a munkat, hogy vegre videki kislanybol pesti picsa lehessen. a kedves azota csucsokke notte ki magat, dul a lav - sosem lesz jobb kapcsolatom, mert ez az, ami.

szal a taborrol csak annyit, hogy a tanulsag leszurodott egy emberrel kapcsolatban. viszont a tobbiek, szam szerint: 1, 2, 3, 4, 5, 6 - nah ok szamitanak, ok kellenek, veluk akarom tartani a. plane az egyessel es a harmassal, nagyon. baratok kellenek, akarki akarmit is mond. en beszelem a hulyeseget, de ram nem kell igyelni.

odahaza (mert mostmar itt tobbet toltok idot el, mint otthon - lesz nekem is otthonotthonom? lesz lesz, dolgozunk rajta) torpentek erdekes dolgok, apuka lehanyta a multmult vasarnap a szonyeget ketszer a nasznagyekna' - shame on you, shame on you. anyuka kicsit eroszakos, mikor kicsi lanya hazalatogat a baratjaval. neha a jo szandek forditva is elsulhet, ugyebar. nagyapa osszecuccol, es a fenyes nappal eltavot ker onnan, ahol allitasa szerint o csak megturt szemely, a kutya meg csaladtag. nem akarok belelatni egy 73 eves fejebe - de valahol megertem ot is.

az en fejem meg mindig kaptalan, bar a tavaly oszi abrandozasaim es antiszocsagaim muloban vannak. az elet ize tarsas enem kielese kozben tapasztalhato meg csak igazan, ilyenkor ugyanis meg lehet osztani a masikkal peldaul azt, hogy. most ugysem jut eszembe semmi ilyen.

az egyetemen is jo lett az atlagom, a vizsgakon is be tudom bizonyitani, hogy az altalam nem olvasott muvekrol is lehet ugy beszelni, mintha. csak szepen kell mosolyogni, meg hagyni kell a tanart is beszelni. aztan hevesen bologatunk, majd oromkodve elerjuk a vonatot.

fordulopont nem volt, hosszu, mely es szaros godrokben valo hevereszes viszont igen. a vergodes emily elettartamat az okozta / okozza, hogy meg mindig keresem a helyem. immaron tobb, mint fel eve ingazok pest es nyiregy kozott, fel hetet itt toltok, fel hetet ott. a hutoben nem tudom, mi van, a szobamra mar nem ugy tekintek, mint regen, viszont ez nem az en agyam, ide nem fizetem az alberletet. szal mostmar eleg egy picit, ezt nekem senki nem mondta, hogy ugyan lanyom keszulj mar fel erre, hogy egy taskabol fogod elni az eleted honapokon keresztul. persze legalabb van, aki cipeli helyettem. es remeljuk sokaig meg meg is lesz. no nem a teherbirasa miatt szeretem, ugye.