az ugy volt, hogy lement a tabor, fokent. meg most keresem a munkat, hogy vegre videki kislanybol pesti picsa lehessen. a kedves azota csucsokke notte ki magat, dul a lav - sosem lesz jobb kapcsolatom, mert ez az, ami.
szal a taborrol csak annyit, hogy a tanulsag leszurodott egy emberrel kapcsolatban. viszont a tobbiek, szam szerint: 1, 2, 3, 4, 5, 6 - nah ok szamitanak, ok kellenek, veluk akarom tartani a. plane az egyessel es a harmassal, nagyon. baratok kellenek, akarki akarmit is mond. en beszelem a hulyeseget, de ram nem kell igyelni.
odahaza (mert mostmar itt tobbet toltok idot el, mint otthon - lesz nekem is otthonotthonom? lesz lesz, dolgozunk rajta) torpentek erdekes dolgok, apuka lehanyta a multmult vasarnap a szonyeget ketszer a nasznagyekna' - shame on you, shame on you. anyuka kicsit eroszakos, mikor kicsi lanya hazalatogat a baratjaval. neha a jo szandek forditva is elsulhet, ugyebar. nagyapa osszecuccol, es a fenyes nappal eltavot ker onnan, ahol allitasa szerint o csak megturt szemely, a kutya meg csaladtag. nem akarok belelatni egy 73 eves fejebe - de valahol megertem ot is.
az en fejem meg mindig kaptalan, bar a tavaly oszi abrandozasaim es antiszocsagaim muloban vannak. az elet ize tarsas enem kielese kozben tapasztalhato meg csak igazan, ilyenkor ugyanis meg lehet osztani a masikkal peldaul azt, hogy. most ugysem jut eszembe semmi ilyen.
az egyetemen is jo lett az atlagom, a vizsgakon is be tudom bizonyitani, hogy az altalam nem olvasott muvekrol is lehet ugy beszelni, mintha. csak szepen kell mosolyogni, meg hagyni kell a tanart is beszelni. aztan hevesen bologatunk, majd oromkodve elerjuk a vonatot.
fordulopont nem volt, hosszu, mely es szaros godrokben valo hevereszes viszont igen. a vergodes emily elettartamat az okozta / okozza, hogy meg mindig keresem a helyem. immaron tobb, mint fel eve ingazok pest es nyiregy kozott, fel hetet itt toltok, fel hetet ott. a hutoben nem tudom, mi van, a szobamra mar nem ugy tekintek, mint regen, viszont ez nem az en agyam, ide nem fizetem az alberletet. szal mostmar eleg egy picit, ezt nekem senki nem mondta, hogy ugyan lanyom keszulj mar fel erre, hogy egy taskabol fogod elni az eleted honapokon keresztul. persze legalabb van, aki cipeli helyettem. es remeljuk sokaig meg meg is lesz. no nem a teherbirasa miatt szeretem, ugye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése