11/19/2005

-

egyre több időt akarok vele tölteni. egyre jobban ragaszkodom hozzá, és félek, h ez később megbosszulja magát. persze természetes, ha félünk az ismeretlentől.
a barátaimra sincs időm. kis szünetet szeretnék, de félek, h ez az elkövetkezendő hetekben szinte elképzelhetetlen. v csak egy nyugis napot még vidőszak előtt. mindig csak a rohanás. most is mást kéne csinálnom, de úgy éreztem, ha nem állok meg kicsikét... egyszerűen erre van most szükségem. csoki, tea, blindside, egyedüllét - apu bambán kinéző feje vok. meg fáradt, gyötört, nem teljes. képtelen vok kisírni magam.

Nincsenek megjegyzések: