i got to find a way to grieve without my head sticking into my heart
ha valaki igazan ismer, akkor tudja. tudja, hogy a sok nemszeretem dolog egyike az, hogy nem szeretem, ha megmondjak, mit gondolok/erzek. szolok rola, ha akarok. kimutatom, ha ugy erzem. de NE legyunk olyan kurva okosak, hogy egybol kitalaljuk mi van a masikkal. kerdezzunk. persze egyesek erre sem meltatnak, csak igy kifolyik beloluk a mifasz van veluk es ezzel le is tudtuk a heti kommunikacioadagot. kezdek igazan sikitofraszt kapni az ilyenektol odabenn.
mindezek ellenere ott a masik oldal, hogy uj baratok akadnak, es emellett a regiek is feltunnek. erdeklodve erdeklodnek, en pedig elhiszem, hogy mindezt oszinten teszik. amig veluk vagyok, nem gondolok az ezmegazra, meg a miertekre, meg a dehulyevagyokra, meg a barcsak csinalhatnam maskeppre.
oltari nagy kerdojel vagyok, meghozza jo gorbe.
magam szamara a leginkabb.
de koszcsa, nem kerek segitseget. ugyis mindig mindent egyedul kell megoldanunk.
looking closely at a picture of myself from years ago
looking closely at a stranger who could never let it show
now i still feel empty as i lay here and absorb myself
cannot let this go until i get my way
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése