ez ien tökaranyos, bár most ehhez van a legkevésbé kedvem.
btw ma azt mondta nekem egy leányzó, hogyha a helyemben lenne, nem bírná követni saját magát. még a végén megkapom az izgalmas jelzőt, ajjaj. bár a táboroztatás tényleg jól jönne, tapasztalatnak is, meg egyébként is. egy rakat előnyöm származna belőle. nem lennék itthon. az, hogy nem taláxnék azzal, akivel... hm. bbocs.
még a regény is egész jól sikerült, ahhoz képest, hogy egyszer olvastam el előtte. vidőszakban is szeretnék ilyen agyat, bár addigra biztos leamortizálódik.
a néninek meg nem kéne kérdezősködnie a pénztárnál. ami annyi, az annyi, csókolom. haladjon a sor.
azért az érdekes, hogy egy órán át dickinsonról beszélgetek angolul, aztán finn emberke tolmács segítségével beavat minket erdőstavas hazájának oktatási rendszerébe (megjegyzendő, hogy nagy meglepetésemre nem a magyaré a legelbaszottabb európában), aztán pár perc múlva hallgathatom és jegyzetelhetem észak-bukovina és a szlovodai ukrajna történetét. én mondom, jó bölcsésznek lenni. dekomolyan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése