tesóm gépe nem megy, és úgy netezek. dekurvajó.
most ilyen semminek sem tudok örülni kedvem van. bebújnék a sarokba és magamra pakolnám a plafont. ami boldogít, hogy bunkó elment dolgozni, nem hallom ma a hangját. ami viszont elszomorít, hogy most nem azzal vagyok, akivel szeretnék.
nincs kedvem a rejtvényekhez, meg a másik jókedvéhez.
meg úgy natúr baszódjon meg sokmindenki ebben a világban, kezdve a téós nyanyákkal az olyan emberekig, akik buták, mint a föld, és velem egy buszon járnak. meg akik nem bírnak kicsit odébbállni, ha nem férek el a járdán / buszon / folyosón, akárhol.
nevetséges, hogyha nincs konfliktus, akkor csinálni kell. nemokos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése