think . feel . live
4/16/2006
ferde
pocsolyában a nap nyugszik e.
lelkemnek szépsége elterül a fotelon,
aztán kúszva szökik a plafon felé a falakon.
kedves egyed mosolya a levegőben,
néznélek némán, simogatnálak ölemben.
aludj, kérlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése