3/03/2006

kicsikét.



összegyűrt papírhalmazok rohannak az utcán.
azt gondolnád, hogy van hova, és van kivel. közben csak kihasználnak, nem leled a helyed. eltűnnél.
unod a tömeget, irtózol az idegen bőrétől, lehelletétől. félsz.--- mindig csak egyedül.
mindig ugyanaz a probléma - the more ridiculous it is, the more it hurts.
néhány barát már nem ugyanaz.

Nincsenek megjegyzések: