1/24/2006

bithajcsár


isteni salátát tudok készíteni, tunk pum. legalább tudom, mire vagyok képes. viszont attól rettegek, ha egyszer magamra leszek utalva, és nem fogok tudni kibontani egy üveg kólát vagy egy doboz konzervet, akkor bizony garantált és éh-, illetve szomjhalál. persze ott a szomszéd. de ha olyanom se lesz, akkor jajjmilesz.
az alvás az ilyen érdekes tevékenység az életemben. mikor arra lenne szükségem, hogy álomképmentesen tengessem rem-fázisaimat, akkor naná, hogy mindenféle banális baromságok zaklatnak csukott szemhéjam mögött. a mai délutáni alvás sem akart két órás csoda lenni; a két órás, és a csoda jelzők külön-külön sem sikerültek megvalósulni.
[apu állandóan kiszáradt torka vagyok.]

Nincsenek megjegyzések: