12/21/2005

értelmes

kecsesen táncol a gőz a forró tea felszínén - himbálódzik balra-jobbra, aztán elillan.
a szigorlatom miatt már nem kell aggódnom. legnagyobb meglepetésemre ötös lett. csak nem merek neki úgy örülni, ahogy igazán szeretnék. sőt, kissé el is szégyelltem magam a többiek előtt a teremben. mert az milyen, hogy odaállítok az "esélytelenek nyugalmával", és ilyen lesz az eredményem. láttam a tekintetükön. hát dögöljek meg.
a fölösleges agyalás már megint nem vezetett eredményhez. tudtam, és mégis. szeretnék egy kivehető agyat. vagy egy ilyen [gondolkodás OFF] gonbot.
és akkor holnap megveszem az ajándékot annak, akivel ma egy kis marhaság miatt összekaptam. hát neked is boldog karácsonyt, kedves hozzátartozóm, tényleg nagyon szeretlek. csak ne lennél ennyire... hagyjuk.
főzött nekem teát. kérlelt, hogy maradjak. elkísért, fogta a kezem, örült a mosolyomnak. pont jókor.

Nincsenek megjegyzések: