erdekes dolog multon, jovon, no meg jelenen gondolkodva elidozni. vhogy az elso kettovel mindig is tobbet torodtek az emberek, pedig a jelenben elunk. hajlamosak vunk a tortenteken ragodni, feltenni a 'mi lett volna, ha', es hasonszoru - felesleges - kerdeseket, avagy a 'mi lenne, ha' kezdetuekkel beleeljuk magunkat olyasmikbe, amikbe nem erdemes. a jelennel nem foglalkozunk. azt csak hagyjuk, h elmenjen mellettunk. pedig abbol lesz a mult, az adja az alapot a jovonek.
bizakodunk, remenykedunk - sajnalkozunk, emlekezunk. visszahiv, elkepzel. sok butasag. megis...
bizakodunk, remenykedunk - sajnalkozunk, emlekezunk. visszahiv, elkepzel. sok butasag. megis...
10.55 p.m. 22/11/05, indeed.
1 megjegyzés:
nem tudom. én pl a jövővel nagyon sokat foglalkozom. rengeteget. és valahogy megnyugtat. megnyugtat hogy lesz jövőm, hogy van rá ezerféle verzióm, hogy milyen lesz, és a legjobb az egészben az, hogy az elképzelésekre még csak nem is fog hasonlítani. de én szeretek álmodozni.
múlt. azon kevesebbet gondolkozom, viszont ösztönszerűen vonzódom a múlt minden termékéhez. persze ezt le lehet egyszerűsíteni úgy, hogy retróemberleány vagyok, de akkor is.
jelen. furcsa. mostanában már, talán egy pár hete, vagy nem is tudom, tényleg elkezdtem a jelennek is élni. remélem, még nem késő :) nem csak a jövőnek, nem csak "holnaptól". mától. ma. most.
Megjegyzés küldése