3/11/2008

blaah

en kerek elnezest, hogy a labamra mert lepni. maga taplo oregember, tessek csak leszallni a buszrol a putrireszleg utan, igen. libasorban, lehetoleg, hogy orom legyen nezni.
akarki van melletted, igazabol sosincs veled, amikor szukseged lenne ra. a szuk segged kellhet neki, bar azzal is akadhatnak problemak. viszont fogadjuk mar el egyszer, s mindenkorra, hogy ez a nagy itt vagyok / leszek neked mindig duma bullshit, hazugsag, lol-kategoria es do not believe coz its not worth it. lazadas, konvoj, puputeve a szalonban.
annyira mocskosul szar ez a kave, hogy mar elertem arra a szintre, mikor orom inni. megjegyeznem, ez mar jo.
a tordelo jofej volt, es nem mocskolt bele nagyon a munkamba. verinajsz, majd kapsz szaloncukit. vagy nyalokat a hajad koze.
csak pislogok, hogy miert totyog mindenki elottem, hogy miert kell a jardat felbontani, hogy miert kell szetbontani a varos felet (a masikat meg elkurva hagyni), hogy apam miert vesz plazmatevet. tenyleg, azt nem is irtam: ma a nappaliban a monikaso szathetcentisen figyelt bele a. zomg, bizony. igy a csunyabb emberek meg csunyabbak, a cicik meg nagyobbak, pucer faszokat meg miert nem mutogatnak fomusoridoben, kerdem en. bar nem is jarok a nappaliban, csak muszajbol, szal asszem ez is mindegy. mindenesetre a szuk szorol nem csak a szukseg jut mostmar eszembe, hanem apam latasmodja is. jahogy a mije, kerdezhetnonk.

3/02/2008

amazing/wonderful effects of last night's concerts

past memories reminding me of their 'pastness' - always good to know that they are all gone and will never happen again.
live for today or for the future, if you're brave enough. nor am i but maybe time will help.
night experience:
sitting on the stairs, waiting for the answer from mah darlin'... then he, the never-forgotten friendish never-friend appears. turning his back to me, not wanting to show himself to me. then, walking to the table, _our_ table, not his. he's there again, smilin'. hugs. all the rage and anger goin' away - the same ol' feelin' reappears, the world ceases for a moment which we live for. then the dialogue we've waited for so long begins, confessions take place and almost everything seems to be solved.
he still thinks that i'm his beautiful. i don't believe in it anymore but it's always good to hear. calming thought that somebody has such a nice opinion about me. disturbing that he still ... you know what? it doesn't matter now. not now.