gmail

ez ien közérdekű, amely csak az én érdekeimet szolgálja:

vki dobjon meg egy gmailes meghívóval, mert azt akarom, hogy kilenc mélcímem legyen.

gémél lett a kiszemelt, hát légyszi, help me.

nannou

elmentünk a táborba, és idő előtt visszajöttünk, mert:

• nem bírtuk a 35 °C-ban való semmittevést all-day-long
• nem szerettünk úgy aludni, hogy bármikor ránk eshetett egy idióta, részeg állat
• no meg hiányzott a manóm is

nem kis paradoxon, hogy a látszat szerint mindenki híve volt a dzsamajka-rastafari-regi-szeressük egymást életérzésnek, ugyanakkor a sok közül csak egy jött oda hozzád, hogy sziatekivagy. persze ő is be volt rúgva. a kis baráti társaságok jól elvoltak, anyuapu pénzéből eljöttek a partifészek is megmutatni, hogy ők bizony kemények, és képesek lehugyozni a fát melletted. remélem ez volt az idei nyár első és utolsó csalódása. bassza meg a ladánybene, és bekaphatja az összes álraszta. ska-t meg ne akarjon már minden sejpítős idióta játszani.

az ilyet nem kenpnek, hanem fesztiválnak nevezzük, baszdmeg.

szal mostmár itthon vagyok, és kiörömködtem magam a strandon meg a manóm karjaiban. és elfogyasztottam az idei söradagomat is, asszem.

iiiii

i wanna love you - i wanna love and treat - love and treat you right
i wanna love you every day and every night
we'll be together, yeah! - with a roof right over our heads
we'll share the shelter, yeah, oh now! - of my single bed
we'll share the same room, yeah! - for Jah provide the bread

el sem tudom mennyire örülök. ő az, aki kell nekem, pont! :)
plusz örömködés tárgya a mai napra: találkoztam két osztálytársammal, akiket áltisk óta nem láttam, és most ők együtt járnak. meglepetések halmaza a mai nap. és én csak örülni tudok. és kicsit merek boldog is lenni.

kincs, ami nincs.

things you'll never have.
vonatjegy a kézben, holnap megveszem a jegyeket is, aztán szerdán irány százhalombatta. mindenki irigyelhet, majd csak hétfőn jövök. a sátor mókás, az izgalom a tetőfokára hágott, a kaját is megvettem. el-el-el, de jó lesz. csak a bobmárli meg a dáb lesz. meg rasztafári, meg fánihepipípöl. meg nekem jó nagy adag boldogság. jól.

"i hate you so much right now"

a mai, beteges szintet elérő rendigényemnek meglett az eredménye; nemcsak rend + HELY lett a szobámban, hanem összetörtem egy képet is. ha lesz fotosop újra a gépen, bizony megmutatom jól, milyen ügyes is vagyok.

retelepeltük a gépet, amely művelettel nyertem egy nagyobb vinyót és egy rekket. mindennek ára egy rakat kattintgatás volt a prgok telepítése és újrakonfigurálása során. jah, és szívhatok ezzel a fos billel (nem érzem, hogy ütnék rajta, pedig..) meg egérrel, aminek mindenhova beakad a farka. vagy beszorul.

az élet nagy problémái ezek kockatéren. a szoci / családi közeg meg most ilyen 'inkább not to mention' kategória lett.

viszont volt ma is szép naplemente, amit a másikon jól meg lehet majd tekinteni.

outside

temporálisan nincs egerem, szal most vicces a kockulás.

mostanában kevés az olyan ember, akivel szívesen beszélek. ilyen emlékezetes, lelki-szennyest-kiteregetős beszélgetésem szinte nem is volt a közelmúltban. felszínessé vált az egész, no meg kevésbé őszintévé.

zenehallgat >> finch.

így utólag.

a keddi nap tanulsága még az is volt, hogy sose vegyél teszkós dzsint. abban bizony nincs dzsini.

mutatok képet ugyanezen napról, bizonyítandó, hogy milyen jól éreztük magunkat:

el akarok innen menni, messzire [batta pont elég messze van]. szerencsére a házat nem építjük most nyáron, így itthon nem lesz felfordulás. plusz itt a mai nap, fater dolgozik, tesó detto, anyuval meg végre jól érezhetjük magunkat. legalább egy napig.

fasza.

nah, több türelmem nincs, marad ez a dizájn.

voltunk grilles-csajos-telkenalvós összejövésen, és az jó volt mindenkinek. pláne nekem.

a teszkóba kétszer mentem dolgozni, először és utoljára. négyezer hufért nem pakolok harminc centis kaspókat, nem számolok száz meg száz mecsbokszot, nem takarítok, nem fetrengek a földön. mi vagyok én, eh?

remélhetőleg hó végén összejön a tábor, utána meg lehet angoltanítani, új tanítvány van a láthatáron. ha már más munkát nem sikerült találni... :/

circus

some kinda oddity found in everybody.

várom már az időt, amikor szabadon kiszállhatok magamból, és nem kell visszajönnöm oda, ahonnan elindultam. mindig ugyanaz - csak menekülök. az igazi változás még nem következett be.

most így jól megmondanám, hogy mekkora taknyos féreg az emberiség összes eleme, beleértve magamat is. de még nem jött el az utálat ideje sem.

hallgasd.

re-g

i wanna go there.

still here

nem minden döntés fordulópont. nem oldja meg a helyzetet, nem szünteti meg a bizonytalanságot. sőt.
persze én választottam ezt az utat - "ésszel él az ember". mégis néha nevetségesnek érzem azt, hogy mindenben a logikát keresem. abban is, amiben nincs - mert nem lehet. pitiful.

but I know as they hammered those nails

into your beautiful hands your eyes

they tried to search for mine

but I look away

dzsamajka

ezt most csak úgy - mert megyek hétfőn teszkódolgozni :)

off

asszem ezt a tizenharmadikát is meg fogom jegyezni.

egy napig tartó boldogság volt a tegnapi.

legalább pontot raktunk a végére.

persze ettől még iszonyúan fáj.

walk walk walk

the question is: who cares?!

hajnalig tartó beszélgetés, buttah videókon nevetgélés, délután füvön heverészés, együttes palacsintasütés, kicsit boldogság-imitálás [úgy teszünk, mintha, pedig mindketten tudjuk, hogy] - mindez elég volt ahhoz, hogy nem kicsit elbizonytalanodjak. ésszel nem győzök, az idegeskedésnek nem látom értelmét, a másiknak pedig töretlen a bizalma.

the situation remained the same.

záró

believe in changing.

vége lett néhány dolognak. más pedig ismétlődött. ismét mások pedig elkezdődtek.

ha lehet valamit nagyon sajnálni, akkor ezt igen. fokozatosan összemosódó, el-eltűnő, gyengélkedve erősődő érzelmekkel nem lehet szeretni. nem lehet úgy, hogy közben más kezét fogod, hogy sajnálkozva fogadod el a tényt, hogy ekkorát vele sosem nevettél. nem is nevettetek talán igazán? nem emlékszem....

egy tett ismételte önmagát.

egy emlékkép újra felszínre tört, és kétségbeesve kutattam utána az utcán, a járdán átkelve. és megint mindenkiben őt láttam. elképzeltem, újra lejátszódtak a cselekedetek, újra beszéltem róluk, ugyanazzal a hévvel. újra...

kezdődjék egy új... hozzáállás? a bőrömön ég a régi, sanyargat a jelen, homályba burkolózik az elkövetkezendő. mindeközben hiszek a változásban.

pauk

egy két dologgal kapcsolatban úgy vélekedem, hogy jobb a stfu hozzáállás. nem kell mindent megbeszélni, pláne nem agyontárgyalni. viszont van egy dolog, amit mindenképp meg kell mondanom a másiknak.

sirató

a reggel első percei fosul indulnak. mindig.
nem akarok hazamenni.

strange gal

i feel the way i hate
i hate the way i feel

a tegnapi nap hatalmas mennyiségű rekeszizomrángással járt, tehát összegezve mesés volt. siófok, a balaton-part, az emberek, a röpi (vízben és szárazföldön egyaránt), a hazautazás vonattal... határozottan kellemes.
csak megérte ide eljönni. viszont történtek idebenn változások is, amiknek talán már nem örülök annyira. de majd..

kicsikét

kicsikét beszélgettem a nádasban a pincérekkel, ill. megismertem egy darab palit, aki be volt már rúgva. továbbá kicsikét haszontalan vagyok-e itt, de mindegy, lassan megszokom. kicsikét elgondolkodtam, hogy van-e helyem jövőre itt. kicsikét fos, de kicsikét nem érdekel. kicsikét már otthon, kicsikét már másutt.
fosika.

müz

mert hogy így tolat a méhecske.
egyébként meg helyzetjelentés egy a táborból: a kaja ehető, az enberek enberesek és enbertelenek, a lapszerk lapszerkszagú és hangulatú, megvolt a kötelező áramszünet, és kivételesen van kávém. meg fáradt vagyok, nem is kicsit. és idén kevesebbet is fogok aludni.
történtek olyanok, amik most ide nem fognak kikerülni. pont.