a szoba minden szeglete egy sarok számomra, ahova leroskadok, felhúzom térdeim, kezembe temetem fejem, és.
3/12/2006
3/11/2006
hide.the.truth
[open your mind and fly away]
egy röpke, íztelen mosolyutánzatot tíz perc ürességtől sikoltó, kínzó csend követ. értem már miért csináljuk értelmetlen dolgainkat: mert nincs értelmük. dontwanttotalk.
[it's too late]
kétfajta üresség van: mikor a valaki már akkora űrt hagy benned, hogy nélküle úgy érzed, karok és lábak nélkül, kitépett szívvel kell szenvedned a szürke világban. aztán ott a másik, amikor nyüglődsz a boldog teljességért, mert mersz hinni benne, de ennek elérése valójában lehetetlen; elégedetlenkedsz... az előbbi fájdalmasabb.
[strange lies]
3/06/2006
predictable
how come
feladom. a teaching a song c. mikrotanítás nem is olyan egyszerű, mint ahogy én azt gondoltam. amiket én szeretek, azt nem szabad. értsd ez alatt: hörögloboncol, öngyilok lesz, üvölt, káromkodik, szlengelődik vala, basszusgitárkodik. vagy nekem van elbaszott ízlésem, vagy túlzottan leszűkítettem a kört, mikor zenei igényességem mögé bújtam.
avagy a tanár mindenképp szart akar velünk megtaníttatni. azom viszont nincse'. szal most tanácstalan vagyok, hogy mit is lehetne. ötlet van, írhatsz nyugodtan.
stet
3/05/2006
ráncos
az elnök úr egy kicsit meleges, bizony.
csapódik az ember ide-oda, egyszer kedves, máskor morcos. nem hiszem, hogy szeretnél.
3/03/2006
kicsikét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
